Emlkezni fogok rd
Egy repedst nzek a padon,
Az n szvemen is ilyen vagyon?
Mert gy rzem, majd meghasad,
Mikor tleli derekad.
Eddig jl elvoltunk ketten,
Szpen ldegltnk bkben,
De csak most szeretlek igazn,
Most, hogy elvesztelek taln.
Mi lesz velem, ha elmsz?
A remny rkre elvsz.
Nem lesz se fny, se szn,
Csak szomorsg s sok kn.
Minden stt lesz, s homlyos,
De emlkezetem nem lesz hinyos.
Emlkezni fogok rd, s arra,
Ki elvett tlem, s ellktt a porba.
Elmentl
Nzem a kerekded holdat,
Gondolataim rajtad kattognak,
Rajtad, kit elvesztettem a napokban,
Mint hold a fnyt a nappalokban.
Eltntl, mint hold, ha jn a hajnal,
Mint nap, ha bors a nappal.
Tegnap ment le nekem utoljra a nap.
Tbb nem jn fel, minden stt marad.
Tegnap elvitted magaddal a napot,
De vigaszul a holdat itt hagyod.
Ez maradt nekem, a hold, a csillagok,
Nincsenek napnyugtk, se hajnalok.
A sttsget hagytad itt,
Hogy emlkezzenek rd, kit
Neki sikerlt elcsbtania,
Tlem rkre elszaktania.
Megvltoztl, megromlottl,
Semmi sem ugyanaz mr.
Minden jnak vge van egyszer,
Jn a rossz, s elmegy a jkedvvel. | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
